Dr. Kovács Tímea: Az ún. ’standard form contract’ esetén a jogász előre „legyártott” szerződéssel dolgozik, azaz csak a szerződő felek adatainak kitöltésére illetve egyéb (a szerződésben opcióként szereplő) rendelkezések kiválasztására szorítkozik. Ennek alkalmazási köre azonban viszonylag szűk, például nemzetközi érdekeltségű cégnél a külföldi anyavállalat preferálhatja ilyen szerződés használatát. Ha kérdésed arra vonatkozik, hogy mely rendelkezések megszövegezését szokták a jogász „hatáskörébe tartozónak” tekinteni (mivel általában azokat az anyagi jog alapján, önállóan is meg tudja szerkeszteni), ezzel szemben mely rendelkezések esetén van szükség a tárgyalási szituációban való aktív részvételére (amelyet később a szerződés keretei között rögzít), akkor a következő általánosan értelmezhető, szubjektív tapasztalatokra épülő felsorolást tudnám válaszolni:
1. Rendelkezések, amelyeket többnyire a jogász - az anyagi jog alapján vagy az általa ismert szervezet működése miatt - önállóan is elő tud készíteni, gyakran hasonló megszövegezéssel:
Parties
Definitions
Warranties
Indemnification
Governing law, choice of jurisdiction and forum
Counterparts
Confidentiality
Notices
Severability of terms
Intellectual Property Grant
Waiver of rights, etc.
2. Rendelkezések, amelyek megszövegezése nagyban függ a megállapodások tartalmától (’terms agreed’), ezek esetén szükséges a jogász információkkal történő ellátása illetve a tárgyalási szituációban való részvétele:
Preamble or Background
Commencement and effective date
Termination
Assignment rights
Communications
Payment & Acceptance
Prices
Products
Services
Purchase orders
Pricing
Taxes
Limits of liability
Limits on remedies
Delivery
Amendments to the agreement, etc.