Dr. Kovács Nyelvstúdió

Jogi Szaknyelv — Jogászoktól.

Itt oktattunk, publikáltunk:

Blog - Jogi szaknyelv angolul

166.
"Jelen honlap Szerzőjének a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK gondozásában megjelent Glossa Iuridica 2014. évi I. számában olvasható publikációja alább is elérhető, címe: AZ ANGOL JOGI SZAKNYELV KÖZVETÍTŐ NYELVI („LINGUA FRANCA”) SZEREPÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS HATÁSA A MAGYAR SZERZŐDÉSI JOGI TERMINOLÓGIA FEJLŐDÉSÉRE

AZ ANGOL JOGI SZAKNYELV KÖZVETÍTŐ NYELVI („LINGUA FRANCA”) SZEREPÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS
HATÁSA A MAGYAR SZERZŐDÉSI JOGI TERMINOLÓGIA FEJLŐDÉSÉRE

KOVÁCS TÍMEA
szaknyelvi oktató, jogász-nyelvész

Jelen cikk az idegen nyelvű „közös jogi nyelvezet”, az egységes európai jogi terminológia kikristályosodásáról, annak aktualitása miatt az európai szerződési jog területén az Európai Bizottság által előkészített változásokról, és annak a magyar terminológiát érintő egyes hatásairól szól.

1. Új jogi nyelvhasználat kialakulása

Az eltérő jogrendszerek, a jogalkotás eszközeinek többnyelvűsége és az idegen nyelvű jogi dokumentációk elterjedése egyre inkább megkövetelik, hogy a különböző nyelveken érthető, szabatos, széles körben elfogadott és használt jogi nyelvezet alakuljon ki. A nemzetközi kereskedelem és az Európai Unió által lefedett területek és szakpolitikák bővülésének hatására a jogforrások, egyéb szabályozások és a fordítási módszertan alapján egy új jogi nyelvhasználat kialakulásának lehetünk szemtanúi.

Az EU Bizottsága már évtizedekkel ezelőtt elindult azon az úton, amelynek végén az európai szerződési jog fejlesztése révén várhatóan a belső piac megerősítése érhető el. Ennek oka, hogy az EU belső piaca nagyszámú magánjogi szerződésre épül, viszont ezek tekintetében a különböző nemzeti szerződési jogok az irányadóak. A jelenlegi helyzetben a nemzeti szerződési jogok közötti eltérések jogbizonytalanság mellett jelentős költségekkel járnak a tagállamokban, és csökkentik a fogyasztók bizalmát az EU belső piacán. A fenti okok miatt a fogyasztók és a vállalkozások – főleg a korlátozottabb erőforrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) – gyakran tartózkodnak attól, hogy határokon átnyúló kapcsolatokat alakítsanak ki és nemzetközi ügyleteket bonyolítsanak le. Az EU és a Bizottság e téren tett lépései, konkrétan a jogi háttér és a terminológia egységesítése a vázolt helyzet felszámolását, javítását célozzák.

2. Történeti háttér 2001 – 2011.

Az Európai Bizottság az európai szerződési jogról szóló 2001. évi közleményében nyilvános konzultációt indított a tagállami szerződési jogok közötti eltérésekből származó problémákról, és az e területre vonatkozó esetleges fellépésről. Az európai szerződési jogról szóló 2001. évi közleménnyel párhuzamosan indított konzultáció során, valamint az Eurobarométer-felmérésekből az derült ki, hogy a belső piac zavartalan működését szabályozási és egyéb akadályok mellett a nemzeti szerződési jogok jellemzőinek eltérései és a nyelvi disszonancia is gátolják. A hozzászólások fényében a Bizottság 2003-ban cselekvési tervet adott ki, amelyben javaslatot tett az európai szerződési jog minőségének és koherenciájának javítására. Ezen célok elérése érdekében egy olyan közös referenciakeretet, közös hivatkozási alapot hoznak létre, amely tartalmazza a jogalkotáskor vagy jogszabály-módosításkor az uniós jogalkotó által alkalmazandó közös elveket, terminológiát és mintaszabályokat. Emellett javaslatot tett a fogyasztói szerződési jog terén meglévő uniós vívmányok felülvizsgálatára a következetlenségek és szabályozási hiányosságok megszüntetése céljából . A felülvizsgálat eredményeként 2008 októberében a Bizottság előterjesztette a fogyasztói jogokról szóló irányelv tervezetét (COM(2008) 614, 2008.10.8.).

3. A Közös Referenciakeret - Common Frame of Reference

A Bizottság a 6. kutatási keretprogram segítségével támogatta annak a nemzetközi egyetemi hálózatnak a munkáját, amely előkészítő jogi kutatást végzett a Közös Referenciakeret elfogadása céljából. Az európai szerződési jog elveit egy elismert európai egyetemi oktatókból álló munkacsoport dolgozta ki azzal a céllal, hogy egységes szerződési jogot teremtsen a belső piac számára. Az európai szerződési joggal foglalkozó bizottság elnevezésű hálózatot az összes tagállam egyetemi oktatói alkották, és Ole Lando elnökletével 1982 és 2001 között fejtette ki a tevékenységét. Ennek eredménye az ún. Lando Bizottság által elkészített európai szerződési alapelvek (Principles of European Contract Law, PECL). 2008 végén lezárult a kutatómunka, amelynek eredményeként közzétették a Közös Referenciakeret tervezetét (a továbbiakban: Közös Referenciakeret-tervezet, angolul Draft Common Frame of Reference, DCFR). Ezen dokumentum polgári jogi – többek között a szerződési jogra és a szerződésen kívüli károkozás jogára vonatkozó – elveket, fogalom-meghatározásokat és mintaszabályokat ölel fel hivatkozási alapként szolgálva a tagállamok számára.

4. A szabályozható területek köre

A tervezés több szakasza során felmerült, hogy az európai szerződési jog az alábbiakra vonatkozó szabályokat és jogfogalmakat érintené: a szerződés fogalma, a szerződéskötést megelőző kötelezettségek, a szerződéskötés, az elálláshoz való jog, a képviselet, az érvénytelenségi okok, az értelmezés, a szerződések tartalma és joghatása, a teljesítés, a nemteljesítés esetén igénybe vehető jogorvoslatok, a felek személyében bekövetkezett változás, a szétválás és az összeolvadás, valamint az elévülés .

A hangsúlyt a belső piaci akadályokat előidéző, kötelező erejű fogyasztói szerződési jogszabályokra, valamint a fogyasztókat és a kkv-kat megkárosító gyakorlatokra (pl. a tisztességtelen szerződési feltételekre) helyeznék, és a kapcsolódó tárgykörökre is kiterjedne (pl.: az eredeti állapot helyreállítása, a szerződésen kívüli károkozás, az áruk tulajdonjogának megszerzése és elvesztése, az ingó eszközök tulajdonosi biztosítása). Az általános szerződési jogi rendelkezések mellett a szabályozás legjellemzőbb szerződéstípusokra vonatkozó különös rendelkezéseket is tartalmazhatna, például a fogyasztói szerződések (Business-to-consumer contracts), a vállalkozások közötti üzleti célú szerződések tekintetében (Business-to-business contracts). Belső piaci szemszögből a legáltalánosabb és legfontosabb az áruk adásvételére vonatkozó szerződés lehetne. Az elkövetkező években az Unió döntéshozói és az egyes tagállamok képviselőinek szándékától függően alakul az európai szerződési jog ezen területe.

5. Az egységes európai jogi terminológia kikristályosodása

Ahogy fentebb elemeztük, az európai magánjogi és szerződési jogi terminológia az utóbbi évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül. Látható, hogy a Lando Bizottság által elkészített európai szerződési alapelvek valamint az Európai Unióban 2000-től folyó Közös Szerződési Referenciakeret létrehozásának munkálatai az európai szerződési jog egységesítésének igényét jelzik, és emellett a jogi terminológia koherenciájának megteremtését célozzák. A CFR egyik kiemelt célkitűzése az európai magánjogi jogfogalmak egyértelműsítése és fogalmi meghatározása. Ennek eredményeképpen egyfelől útmutatóként szolgál majd a jogi szakkifejezések és nyelvtani szabályok szintjén is , másfelől zajlik - és a továbbiakban is várható - a CFR fogalmainak és koncepcióknak nemzeti jogokban történő megjelenése. Alábbiakban arra is kitérünk (konkrét példákon keresztül), milyen lehetséges hatással bír ez a magyar jogi terminológiára. Az említett fejlődés lehetőséget ad egy egységes szerződési jogi „lingua franca”, azaz egy, a különböző ajkú népek közötti, jogi elméleti alapon, sokirányú egyeztetés eredményeként létrejött, univerzális jogi közvetítő nyelv kialakítására.

6. Az ’Euro-English’ (az angol nyelv egy változata) kialakulása és az angol jogi szaknyelv „jogi közvetítő nyelvi” szerepének formálódása

A fentiekkel párhuzamosan zajlik, a nemzetközi folyamatok és környezet változásai folytán kialakulóban vannak az angol nyelvnek az ún. ’EU-English’ és ’Euro-English’ változatai” . Ezek alatt az angol nyelvnek az Unióban történő, nem anyanyelvi nyelvhasználók általi alkalmazását értjük, amely nyelv nem azonos a brit angol nyelvvel (vagy akár az amerikai, kanadai, ausztrál, stb. angollal). Az ’Euro-angol’ kifejezés az angol nyelvnek inkább a közvetítő nyelvi szerepére utal: a soknyelvű és soknemzetiségű Európában legtöbbször az angol a közös nyelv . Ennek egy példájaként említhetjük az angol jogi szaknyelvből kikristályosodó jogi közvetítő nyelvet („lingua franca”). Az ’EU-angol’ elnevezés inkább az angol nyelvnek az EU intézményeiben és dokumentumaiban használt változatára utal.
Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy magát a CFR iránymutató, eredeti változatát szintén angol nyelven, az ’Euro-English’ alkalmazásával szövegezték meg.

7. Az egységesülő jogi nyelvezet megjelenése és hatásai a magyar jogi terminológiára

Az Országgyűlés a 2013. február 11-én elfogadta a magyar Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az új Ptk. előkészítéséért felelős Kodifikációs Főbizottság mellett dolgozó, külföldi szakemberekből álló testület tagjai közül szinte valamennyien részt vettek az EU-ban zajló szerződési jogi harmonizációs munkában is , így hatással volt tevékenységükre az EU-ban fentebb részletezett, terminológiai egyértelműsítésre irányuló folyamat eredménye.

Az új Ptk.-ban a hatályos Ptk. által szabályozott szerződések mellett újfajta szerződések is megjelennek. Az új Ptk. Egyes szerződések címet viselő részében olvasható új szerződéstípusok közül több, a magyar gyakorlatban élő és alkalmazott szerződéstípust ültet át a magyar jogba. Ezen szerződések közül néhány esetében nemcsak az adott jogintézmény típusa származtatható az angolszász jogból, hanem elnevezésében is a terminológiai egységesülés hatásait mutatja. Ide sorolható az új Ptk. tervezet 6:405. szakaszában nevesített „faktoring szerződés”, a 6:409. paragrafusában meghatározott „pénzügyi lízingszerződés” vagy az alábbiakban részletesebben tárgyalásra kerülő „franchise”.

Ellenpéldaként említhetjük az új Ptk. 6:310. szakaszában definiált „bizalmi vagyonkezelés” intézményét. A magyar jogban előzmény nélküli „bizalmi vagyonkezelés” szintén angolszász gyökerekkel bír, a Ptk. a ’trust’ ¬-jellegű szabályozási koncepcióból indult ki, amely tulajdonjogot ruház át a vagyonkezelőre. Azonban a jogalkotó szándékának megfelelően a magyar jogi terminológia erősítésére tett egyértelmű törekvésként a jogszabály ennél a típusnál már nem említi meg az angol jogi terminológiát.

Az alábbiakban a jogbérleti szerződés (franchise) terminológiáját vesszük górcső alá az adott terjedelmi korlátok között.

8. A franchise elnevezés terminológiai gyökerei

A franchising mint angol vállalkozási forma alapja a franchise szerződés. A világ számos jogrendszere ezen formát nem szabályozza expressis verbis, így a gazdaság szereplői által alkalmazott normák gyakran csak a piacon használt etikai kódexekben lelhetőek fel. Az angol üzleti életben használt kifejezést átvéve az angol ’franchisor’ elnevezés a magyar nyelvben először franchise-ba adóként jelent meg. Ezen viszony keretében a franchise-ba adó „a piacon bejáratott, értékkel bíró vagyoni jogainak használatát (például védjegy, iparjogvédelmi jogok) illetve jól működő értékesítési, szolgáltatási koncepcióját (’know-how’) díj ellenében átengedi egy tőle független vállalkozás számára” . Ez utóbbi szereplő elnevezése angolul ’franchisee’.

9. A jogbérleti (franchise) szerződés az új Ptk.-ban

Az új Ptk tervezete LI. fejezetének címében a magyar elnevezés mellett megjelenik az angol eredetiből átvett ’franchise’ angol jogi terminológiai kifejezés is. Emellett a 6:376. szakaszának (1) bekezdése tartalmazza a felek új megnevezése mellett a jogviszony pontos tartalmát is. Eszerint „a jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles”. A (2) bekezdés szerint „az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el”.

10. A jogbérleti (franchise) szerződés jogi angol terminológiája

A Ptk. normaszövegében szereplő meghatározás kulcsfogalmai azonosnak tűnnek az angolszász megfelelőikkel, a brit ’franchise’ jogintézményével, azonban ezek alatt inkább az EU által használt szakzsargont értjük. A franchise meghatározása, általános jellemzői és egyéb aspektusai a jogfogalom egyértelműsítése és egyfajta útmutatóként való ajánlás céljából a CFR jelenlegi tervezetében is felbukkannak. A franchise szerződéshez kapcsolódó jogi terminológia sarokpontjai a DCFR meghatározásában a következőképpen jelennek meg: ’This Chapter applies to contracts under which one party (the franchisor) grants the other party (the franchisee), in exchange for remuneration, the right to conduct a business (franchise business) within the franchisor’s network for the purposes of supplying certain products on the franchisee’s behalf and in the franchisee’s name, and under which the franchisee has the right and the obligation to use the franchisor’s tradename or trademark or other intellectual property rights, know-how and business method.’

A fentiek nyelvezetének részletesebb elemzése alapján látható, hogy a magyar jogi szaknyelvben használt fogalom és kifejezéstár meríthetett az angolszász gyökerekkel rendelkező, az EU által egységesítésre javasolt jogintézmény jellemzői mellett a zárójelbe tett kifejezések erejéig az angol jogi terminológiából is (’Euro-English’).

11. Összegzés

Az Európai Unióban a tagállamok összességének döntései alapján keletkezett joganyag sajátos jogi nyelvezetet teremtett. Az Unióban megszületett jogszabályokban használt jogi terminusok az egyre gyarapodó fordított joganyag normaszövegei által hatást gyakoroltak a tagállamok jogi terminológiáira is. A fentiekben láthattuk, hogy az Unióban kikristályosodott jogi nyelvezet már nemcsak közvetetten, a fordított joganyag terminológiáján keresztül, hanem közvetlenül, – a magyar jogalkotó szándékának megfelelő szabályrendszerbe illesztve – a jogintézmények elnevezéseinek, a kapcsolódó jogfogalmaknak a magyar jogszabályokban való megjelenésén keresztül is hatott a magyar jogi terminológiára.

Kovács Tímea
www.drkovacstimea.hu

1. Az EU terminológiája szerinti lawyer-linguist
2. COM(2001) 398, 2001.7.11.
3. COM(2003) 68, 2003.2.12.
4. „Az európai szerződésjog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében a követendő útról” szóló bizottsági közlemény, COM (2004) 651, 2004.10.11.).
5. A fentiekről bővebben angolul és magyarul a Szerző honlapján olvasható: www.drkovacstimea.hu .
6. C. VON BAR, E. CLIVE, H. SCHULTE-NÖLKE et al. (eds.). Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law. Draft Common Frame of Reference (DCFR). Sellier, Munich 2009.
7. AJANI, Gianmaria / EBERS, Martin: Uniform Terminology for European Contract Law, Nomos, 2005. p. 15.
8. SIMIGNÉ FENYŐ SAROLTA: The function of the English language in the European Union In: Integration Studies, Miskolc Volume 2. Number 2003 p.54.
9. TREBITS ANNA: EU angol – Miért? Kinek? Hogyan? (2013. május 21.) Tempus Közalapítvány honlapja: http://www.tpf.hu/pages/newslist/index.php?page_id=2428
10. Dr. Török Éva: Az európai szerződési jog fejlődésének tendenciái, In: Debreceni Jogi Műhely VIII. évfolyam 4. szám 2011.
11. GÁL-MÁTYÁS Melinda: Az új Ptk. franchise szerződésre vonatkozó szabályozásának egyes kérdéseiről http://www.maganjog.hu/download/polg/Gal-Matyas_Melinda.pdf
12. IV. E. – 4:101: Scope
13. A magyar kifejezés mellett eligazításképpen alább szerepel az angol nyelvi megfelelő.
• a jogbérletbe adó - the franchisor
• jogot ad át/engedélyez a másik félnek - grants the other party a right
• a jogbérletbe vevő - the franchisee
• díjfizetés ellenében - in exchange for remuneration
• a jogbérletbe vevő köteles - the franchisee has the obligation to do sg.
• termékek illetve szolgáltatások – goods or services
• védett ismeret – know-how
• felhasználja a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogait, illetve védett ismeretét - use the franchisor’s tradename, trademark, copyright or other intellectual property rights and know-how
• (a jogbérletbe vevő) a saját nevében és a saját javára jár el – the franchisee acts on his/her behalf and in his/her name.
14. A Ptk. tervezetében szereplő franchise szerződésre vonatkozó magyar terminológia és az angol jogi szaknyelvi megfelelőkről írt teljes elemzés a Szerző Jogi Fórum Jogi Szaknyelvi rovatában megjelent cikkében és a Szerző honlapján olvashatóak http://www.jogiforum.hu/blog/5/103 www.drkovacstimea.hu .

2014-07-14
 

Letöltöm a jogi szaknyelvi kérdéseket és válaszokat tartalmazó Jogi angol gyűjteményt!

Ha a facebook üzenőfalán értesülnél a friss jogi angol kérdésekről és válaszokról:

 

Vissza a kérdésekhez >>

Kérdésed van a jogi angol szakmai nyelvvel kapcsolatban?

Itt szakértői választ kaphatsz!

A kérdező ezen a felületen elsősorban angol jogi szaknyelvvel kapcsolatos problémát vethet fel, illetve kérdést tehet fel. A kérdező anonimitása biztosított, neve nem jelenik meg a felületen. A válaszokat és a kérdések lényegi részét a honlapon közzétesszük. A beérkezett kérdések közül elsősorban a közérdeklődésre számot tartó - korábban még nem érintett problémára vonatkozó - felvetéseket válaszolom meg, kizárólag e felületen keresztül. Telefonon vagy skype-on nem tudok reagálni kérdéseikre.

Kérdés, problémafelvetés...

Jogi angol hanganyagok és válaszok gyűjteménye

LEGAL ENGLISH

Több mint 600 jogi angol hanganyag (pl. Oxford, Yale, Harvard Law School mp3-ak), jogi szaknyelvi kérdések-válaszok kereshető formában + Jogi Angol Klub-tagság email-értesítővel a friss jogi angol kérdésekről és külföldi állásokról.


Nem töltötte ki a név mezőt.

Nem adta meg, vagy hibásan töltötte ki az e-mail cím mezőt.
Image_verification

Hibás ellenőrző kód.

Jogi angolt tanulók mondták

"Angolul beszélő ügyfelekkel szeretnék kommunikálni szóban és írásban, beleértve a jogi tanácsadást is, távolabbi célként tűztem ki angol nyelvű szerződések írását és angol jogi szövege...
Dr. Tóth Balázs Gergely ügyvéd
Anna, fordító-tolmács
"Timi nagyszerűen és módszeresen készít fel. Kerüli a sablonosságot, felméri a jelentkező tudásszintjét, és ennek megfelelő jogi angol tananyagokkal, feladatokkal, szakmai információkka...
Anna, fordító-tolmács

Általános angolt tanulók mondták

Adél, Batthyány Lajos Gimnázium
"Nagyon nagyon kedves voltál mindenkivel (és szerintem amúgy az életben is mindenkivel az vagy), ami abszolút jó dolog... Az angol órák jó hangulatban teltek, ez is egy ösztönzés nekünk, ami...
Adél, Batthyány Lajos Gimnázium
Bea, fuvolatanár
"A leghatékonyabb nyelvtanár, akivel valaha is találkoztam. Neki sikerült 3 hónap alatt felkészíteni egy sikeres angol alapfokra. Ez nem semmi! Sőt...! Boldog vagyok, hogy együttes munk...
Bea, fuvolatanár

Kövesd a frissítéseket

 

Oldaltérkép

 
Ugrás a lap tetejére †
 

© 2008-2017 Minden jog fenntartva. Oldaltérkép

A honlapon elérhető internetes felületen feltett kérdés alapján adott válaszok csupán a tájékoztatás célját szolgálják, nem tekinthetők konkrét ügyben adott jogi tanácsadásnak; a honlap fenntartójaként kifejezetten kizárunk minden felelősséget bármilyen, az ingyenes kérdés-válasz keretében adott válasz alapján kifejtett tevékenység vagy mulasztás tekintetében. A honlapon elérhető tartalmak nem minősülnek sem jogi tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.

Készítette, fejlesztette: Nagy Rómeó