Dr. Kovács Nyelvstúdió

Jogi Szaknyelv — Jogászoktól.

Itt oktattunk, publikáltunk:

Az új, egységes jogi angolról

Az új, egységes jogi angol

Új angol jogi terminológia a régi helyett1

A Szerző, dr. Kovács Tímea jogi angol oktatással foglalkozó jogász, az EU terminológiája szerinti lawyer-linguist, PhD kutatási területe az egységes európai jogi terminológia, a jogfogalmak nyelvi megfeleltetése. Az alábbi tanulmány a Szerzőnek a Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos lapjában, az Ügyvédek lapjában megjelent egyik cikkének részlete.

Az angol nyelvű dokumentációk széles körben történő elterjedése kapcsán a jogászok, ügyvédek, fordítók egyre nagyobb része érezheti hasznosnak az angol jogi terminológiával való ismerkedést. Emellett az idegen nyelvű szakirodalom ismerete többlettudáshoz juttatja az értő olvasót. Tény, hogy a jogászok számára munkavégzésük során minőségi előrelépés, egyben kiemelkedési lehetőség, kitörési pont az angol jogi szaknyelv használata.


Mivel az Európai Unióban egy egységes európai jogi terminológia létrejöttének lehetünk szemtanúi, éppen ezért időszerű, hogy a gyakorló ügyvédek a történésekre és a várható tendenciákra rálátás kapjanak. Ki kell emelni azonban, hogy éppen a változások miatt alapvetően fontos, hogy a "régi" angol jogi terminológia helyett az újonnan kialakulóban lévő, egységes angol jogi terminológiával megbízható forrásból ismerkedjenek meg az idegen nyelvet használó jogászok.

Felismerve a területen zajló folyamatokat és aktualitásukat, a haladás irányába tekintve a Szerző (aki jogi angol oktatással foglalkozó jogász, kutató, magánoktató) kutatási témaköre szintén a forradalmi változásokat hozó egységes jogi angol nyelvezet. Munkájával több mint 7 éve segíti a jogászokat és fordítókat az új jogi terminológiával való ismerkedésben és a kihívásoknak való megfelelésben mind szakkönyveivel, online és élő képzéseivel, mind az Ügyvédek lapja "Jog és nyelv" rovatának, a Jogi Fórum Jogi Szaknyelvi mellékletének, és a Jogi Angol Klub vezetőjeként.

Egységes jogi angol terminusok megjelenése a szerződések nyelvezetében

Alább az európai szerződési jogi terminológiáról, az Európai Bizottság által előkészített változásokról a magyar szaknyelvet érintő egyes konkrét hatásokról olvashat.

Bővebben a folyamat során létrejött új, egységes angol jogi nyelvezetről, adott szerződésekben használható angol szakkifejezésekről, szerződéses rendelkezésekről a kétnyelvű "Angol jogi szaknyelv I. Szerződések joga" című kötetben olvasható. A könyv elérhető itt.

Az EU Bizottsága évtizedekkel ezelőtt elindult azon az úton, amelynek végén az európai szerződési jog fejlesztése révén a belső piac megerősítését várják. Az EU belső piaca nagyszámú magánjogi szerződésre épül, viszont ezek tekintetében a különböző nemzeti szerződési jogok az irányadóak. Emiatt a fogyasztók és a vállalkozások – főleg a korlátozottabb erőforrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) – gyakran tartózkodnak attól, hogy határokon átnyúló kapcsolatokat alakítsanak ki és nemzetközi ügyleteket bonyolítsanak le. A jelenlegi helyzetben a nemzeti szerződési jogok közötti eltérések jogbizonytalansággal és emellett jelentős többletköltségekkel járnak az EU belső piacán. Gondoljunk csak az eltérő jogrendszerek közötti átjáráskor felmerülő fordítási költségekre, vagy a jogalkotás eszközeinek többnyelvűsége miatti kiadásokra. Ezek okán a Bizottság célként tűzte ki, hogy a különböző nyelveken érthető, szabatos, széles körben elfogadott és használt, egységes jogi nyelvezet alakuljon ki. E törekvés és az Európai Unió által lefedett területek illetve szakpolitikák bővülésének hatására a jogforrások és egyéb szabályozások alapján új jogi nyelvhasználat alakul ki. Az EU és a Bizottság e téren tett lépései, konkrétan a jogi háttér és a terminológia egységesítése a vázolt helyzet javítását célozzák.

Az egységes európai jogi terminológia kikristályosodásának folyamata

Tekintsünk most végig az Európai Bizottság e téren végzett eddigi munkáján. A testület 2001- ben az európai szerződési jogról szóló közleményében (COM(2001) 398, 2001.7.11) nyilvános konzultációt indított a tagállami szerződési jogok közötti eltérésekből származó problémákról, és az e területre vonatkozó esetleges fellépésről. Az ezzel párhuzamosan indított Eurobarométer-felmérésekből az derült ki, hogy a belső piac zavartalan működését szabályozási és egyéb akadályok mellett a nemzeti szerződési jogok jellemzőinek eltérései mellett a nyelvi disszonancia is gátolja. A hozzászólások fényében a Bizottság 2003-ban cselekvési tervet (COM(2003) 68, 2003.2.12) adott ki, amelyben javaslatot tett az európai szerződési jog minőségének és koherenciájának javítására. Ezen célok elérése érdekében egy olyan közös hivatkozási alapot, közös referenciakeretet hoznak létre, amely tartalmazza a jogalkotáskor vagy jogszabály-módosításkor az uniós jogalkotó által alkalmazandó közös elveket és terminológiát. Emellett javaslatot tett a fogyasztói szerződési jog terén meglévő uniós vívmányok felülvizsgálatára a következetlenségek és szabályozási hiányosságok megszüntetése céljából ("Az európai szerződésjog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében a követendő útról" szóló bizottsági közlemény, COM (2004) 651, 2004.10.11.). A felülvizsgálat eredményeként 2008 októberében a Bizottság előterjesztette a fogyasztói jogokról szóló irányelv tervezetét (COM(2008) 614, 2008.10.8.).

Közös terminológiai hivatkozási alap

Párhuzamosan a fentiekben vázolt politikai törekvésekkel a Bizottság annak a nemzetközi egyetemi hálózatnak a munkáját támogatta (6. kutatási keretprogram), amely előkészítő jogi kutatást végzett a közös hivatkozási alapnak szánt ún. Közös Referenciakeret elfogadása céljából. Az európai szerződési jog elveit egy elismert európai egyetemi oktatókból álló munkacsoport dolgozta ki azzal a céllal, hogy egységes szerződési jogot teremtsen a belső piac számára. Az európai szerződési joggal foglalkozó bizottság elnevezésű hálózatban minden tagállam egyetemi oktatói részt vettek, és Ole Lando elnökletével 1982 és 2001 között fejtette ki a tevékenységét. Ezen folyamat végén az ún. Lando Bizottság elkészítette az európai szerződési alapelveket (Principles of European Contract Law, PECL). 2008 végén lezárult a kutatómunka, amelynek eredményeként közzétették a Közös Referenciakeret tervezetét (angolul Draft Common Frame of Reference, a továbbiakban: Közös Referenciakeret-tervezet vagy DCFR).

A Lando Bizottság által elkészített európai szerződési alapelvek valamint a Közös Szerződési Referenciakeret létrehozásának munkálatai a jogi terminológia koherenciájának megteremtését célozzák. Fontos lehet áttekinteni, mely területeken merült fel az európai szerződési jogi terminológia egyértelműsítése, mely területeket érinti leginkább az angol jogi terminológia egységesítése. A szabályozás az alábbi polgári jogi – többek között a szerződési jogra és a szerződésen kívüli károkozás jogára vonatkozó – elveket, fogalom- meghatározásokat és mintaszabályokat érinti: a szerződés fogalma, a szerződéskötést megelőző kötelezettségek, a szerződéskötés, az elálláshoz való jog, a képviselet, az érvénytelenségi okok, az értelmezés, a szerződések tartalma és joghatása, a teljesítés, a nemteljesítés esetén igénybe vehető jogorvoslatok, a felek személyében bekövetkezett változás, a szétválás és az összeolvadás, valamint az elévülés.

A hangsúlyt a belső piaci akadályokat előidéző, kötelező erejű fogyasztói szerződési jogszabályokra, valamint a fogyasztókat és a kkv-kat megkárosító gyakorlatokra (pl. a tisztességtelen szerződési feltételekre) helyezték, és közös referenciakeret témakörei a kapcsolódó tárgykörökre is kiterjedt (pl.: az eredeti állapot helyreállítása, a szerződésen kívüli károkozás, az áruk tulajdonjogának megszerzése és elvesztése, az ingó eszközök tulajdonosi biztosítása). Az általános szerződési jogi rendelkezések mellett a szabályozás legjellemzőbb szerződéstípusokra vonatkozó különös rendelkezéseket is tartalmazna, például a fogyasztói szerződések (Business-to-consumer contracts), a vállalkozások közötti üzleti célú szerződések tekintetében (Business-to-business contracts). Belső piaci szemszögből a legáltalánosabb és legfontosabb az áruk adásvételére vonatkozó szerződés lehetne. Az elkövetkező években az Unió döntéshozói és az egyes tagállamok képviselőinek szándékától függően alakul az európai szerződési jog ezen területe, és ezzel párhuzamosan a megalkotott új jogi terminológia széles körben történő elterjedése.

Az angol jogi szaknyelv "jogi közvetítő nyelvi" szerepe

Ahogy fentebb elemeztük, az európai magánjogi és szerződési jogi terminológia az utóbbi évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül. A Közös Referenciakeret egyik kiemelt célkitűzése az európai magánjogi jogfogalmak egyértelműsítése és fogalmi meghatározása. Ennek eredményeképpen egyfelől útmutatóként szolgál a jogi szakkifejezések és nyelvtani szabályok szintjén is, másfelől zajlik - és a továbbiakban is várható - fogalmainak és koncepcióknak nemzeti jogokban történő megjelenése. Alábbiakban arra is kitérünk (konkrét példákon keresztül), milyen lehetséges hatással bír ez a magyar jogi terminológiára. Az említett fejlődés lehetőséget ad egy egységes szerződési jogi közvetítő nyelv, azaz egy, a különböző ajkú népek közötti, jogi elméleti alapon, sokirányú egyeztetés eredményeként létrejött, univerzális jogi nyelv kialakítására.

Meg kell említeni, hogy a nemzetközi folyamatok és környezet változásai folytán kialakulóban vannak az angol nyelvnek az ún. 'EU-English' és 'Euro-English' változatai".2 Ezek alatt az angol nyelvnek az Unióban történő, nem anyanyelvi nyelvhasználók általi alkalmazását értjük, amely nyelv nem azonos a brit angol nyelvvel (vagy akár az amerikai, kanadai, ausztrál, stb. angollal). Az 'Euro-angol' kifejezés az angol nyelvnek inkább a közvetítő nyelvi szerepére utal: a soknyelvű és soknemzetiségű Európában legtöbbször az angol a közös nyelv3. Ennek egy példájaként is említhetjük az angol jogi szaknyelvből kikristályosodó jogi közvetítő nyelvet. Az 'EU-angol' elnevezés inkább az angol nyelvnek az EU intézményeiben és dokumentumaiban használt változatára utal. Magát a CFR iránymutató, eredeti változatát szintén angol nyelven, az 'Euro-English' alkalmazásával szövegezték meg.

Az egységesülő jogi nyelvezet hatása a magyar jogi terminológiára

Az Országgyűlés a 2013. február 11-én elfogadta a magyar Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az új Ptk. előkészítéséért felelős Kodifikációs Főbizottság mellett dolgozó, külföldi szakemberekből álló testület tagjai közül szinte valamennyien részt vettek az EU-ban zajló szerződési jogi harmonizációs munkában is,4 így hatással volt tevékenységükre az EU- ban fentebb részletezett, terminológiai egyértelműsítésre irányuló folyamat eredménye.

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 2014. március 15-én lépett hatályba. Ebben az előző Ptk. által szabályozott szerződések mellett újfajta szerződések is megjelennek. A hatályos Ptk. Egyes szerződések címet viselő részében olvasható újonnan megjelenő szerződéstípusok közül több, a magyar gyakorlatban élő és alkalmazott szerződéstípust ültet át a magyar jogba. Ezen szerződések közül néhány esetében nemcsak az adott jogintézmény típusa származtatható az angolszász jogból, hanem elnevezésében is a terminológiai egységesülés hatásait mutatja. Ide sorolható a Ptk. 6:405. szakaszában nevesített "faktoring szerződés", a 6:409. paragrafusában meghatározott "pénzügyi lízingszerződés" vagy az alábbiakban részletesebben tárgyalásra kerülő "franchise".

Ellenpéldaként említhetjük a Ptk. 6:310. szakaszában definiált "bizalmi vagyonkezelés" intézményét. A magyar jogban előzmény nélküli "bizalmi vagyonkezelés" szintén angolszász gyökerekkel bír, a törvényhozó a ’trust’ -jellegű szabályozási koncepcióból indult ki, amely tulajdonjogot ruház át a vagyonkezelőre. Azonban a jogalkotó szándékának megfelelően a magyar jogi terminológia erősítésére tett egyértelmű törekvésként a jogszabály ennél a típusnál már nem említi meg az angol jogi terminológiát.

Összegzés

A fentiekből és a jogfejlődés irányából látható, hogy az egységes angol jogi terminológia, a kikristályosodott jogi nyelvezet már nemcsak a fordított joganyag terminológiáján keresztül, hanem a magyar jogalkotó szándékának megfelelő szabályrendszerbe illesztve, a jogintézmények elnevezéseinek és a kapcsolódó jogfogalmaknak a magyar jogszabályokban való megjelenésén keresztül is hat. Az angol nyelven történő napi munka során kiemelt fontosságú, hogy a magyar jogfogalmaknak megfelelő angol nyelvű szakkifejezéseket pontosan, a magyar jogszabályok szerint használjuk, ezért az egységesülő angol jogi terminológia ismerete jelentősen megkönnyíti az idegen nyelven dolgozó ügyvédek munkáját.

"Az angol jogi szaknyelvet a gyakorlatban is alkalmazni kívánó jogásznak precízen kell az adott jogintézményt egy konkrét ügy kapcsán meghatároznia. Ellenkező esetben óriási károkat okozhatna az ügyfélnek, s talán nem nehéz belátni, hogy ez egyik fél számára sem kifizetődő."5

dr. Kovács Tímea

  1. Jelen írásmű és részletei csak és kizárólag oktatási vagy tudományos célból használható fel, a Szerző neve, a mű címe, és megjelenésének helye megjelölésével, az üzleti célú felhasználás kizárva: dr. Kovács Tímea Új angol jogi terminológia a kötelmi jog illetve a szerződések nyelvezetében; This material may be used for educational or academic purposes if cited or referred to as: dr. Kovács Tímea Új angol jogi terminológia a kötelmi jog illetve a szerződések nyelvezetében.
  2. SIMIGNÉ FENYŐ SAROLTA: The function of the English language in the European Union In: Integration Studies, Miskolc Volume 2. Number 2003 p.54.
  3. TREBITS ANNA: EU angol – Miért? Kinek? Hogyan? (2013. május 21.) Tempus Közalapítvány honlapja: http://www.tpf.hu/pages/newslist/index.php?page_id=2428
  4. Dr. TÖRÖK Éva: Az európai szerződési jog fejlődésének tendenciái, In: Debreceni Jogi Műhely VIII. évfolyam 4. szám 2011
  5. Dr. NAVRATYIL Zoltán Ph.D In: dr. KOVÁCS Tímea Angol jogi szaknyelv I. Contract law – Szerződések joga Révai Digitális Kiadó Budapest 2015

Jogi angol hanganyagok és válaszok gyűjteménye

LEGAL ENGLISH

Több mint 600 jogi angol hanganyag (pl. Oxford, Yale, Harvard Law School mp3-ak), jogi szaknyelvi kérdések-válaszok kereshető formában + Jogi Angol Klub-tagság email-értesítővel a friss jogi angol kérdésekről és külföldi állásokról.


Nem töltötte ki a név mezőt.

Nem adta meg, vagy hibásan töltötte ki az e-mail cím mezőt.
Image_verification

Hibás ellenőrző kód.

Jogi angolt tanulók mondták

"Állásinterjú miatt kerestelek meg, és az általad emailes oktatás keretében küldött feladatokat - anyagokat nagyon jónak találtam! :) Köszönöm szépen! A feladatokat az interjún könnyen ...
dr. Cserba Tamás ügyvédjelölt
Dóri, ELTE joghallgató
"Azért kerestelek meg, mert Erasmus ösztöndíjat nyertem egy jogi kar angol nyelvű félévére, és a nyelvgyakorlás mellett a jogi szaknyelvet is meg akartam ismerni. A választott könyv nagyon t...
Dóri, ELTE joghallgató

Általános angolt tanulók mondták

Kinga, programozó
"Amikor eldöntöttem, hogy keresek egy angoltanárt, több ember lapját is megnéztem. Akkor lettem biztos benne, hogy Hozzád szeretnék járni, amikor az első email-t váltottuk. Nem győztem ...
Kinga, programozó
Edit, J. W. Goethe - Universität, Németország
"Képzett, módszertanilag is felkészült nyelvtanárként ismertelek meg, aki nem csupán ismereteket ad át, hanem kompetenciát is fejleszt. Jó hangulatú, kommunikációt ösztönző légkört tere...
Edit, J. W. Goethe - Universität, Németország

Kövesd a frissítéseket

 

Oldaltérkép

 
Ugrás a lap tetejére †
 

© 2008-2017 Minden jog fenntartva. Oldaltérkép

A honlapon elérhető internetes felületen feltett kérdés alapján adott válaszok csupán a tájékoztatás célját szolgálják, nem tekinthetők konkrét ügyben adott jogi tanácsadásnak; a honlap fenntartójaként kifejezetten kizárunk minden felelősséget bármilyen, az ingyenes kérdés-válasz keretében adott válasz alapján kifejtett tevékenység vagy mulasztás tekintetében. A honlapon elérhető tartalmak nem minősülnek sem jogi tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.

Készítette, fejlesztette: Nagy Rómeó